2008.09.11.

Nagyon-nagyon álmos vagyok, de úgysem tudnék már aludni.

Idén sem ért csalódás! A borászok ugyanúgy örülnek az ismerős arcnak, rengeteg az ismerős, sokan ölelnek, puszilnak-bár ezt kihagynám, de tudom  ez csak az én heppem, így ilyenkor próbálom élvezni. Tudom, hogy szeretetből teszik, ezért sokat jelent. /aki nem tudja, nem pusziszkodok senkivel, ha lehet sosem, nem léphetnek a személyes terembe-de szerencsére a legtöbb ember megérti/

Kaptam egy nagyon kedves sokat érő mondatot tegnap valakitől: Nagyon szeret Velem beszélgetni, engem hallgatni, mert mindig mosolygok beszéd közben.

Este picit korábban léptem le, de így is 11 óra volt, amikor lefelé gurultam a Várból. Mivel elég fáradt voltam, így szép lassan jöttem hazafelé, jobb az óvatosság... Hazaérve a sötét lakásba meglepetésemre a gázóra pergett, kiderült István ébren vár és épp finom meleg vizet enged Nekem, tudta, hogy mindjárt haza kell érnem, ha 11-kor indulok. Számomra ezek a dolgok többet érnek minden szónál, minden megvehető dolognál. Nincs mese, Ő az IGAZI!