2008.12.29.

Szuper napunk volt tegnap!!!! De még valahol a karácsonynál kell kezdenem. Bár a képek sokat elmondanak. Nagyjából minden úgy volt, ahogy vártuk. A lényeg a lányaink öröme volt.

István szüleinek ajándékából egy kicsit rendezzük ruhatárunkat. István megkapta a legnagyobb ajándékot, egy új bőrkabátot. A régi már 12 éves volt és némileg elkopott az évek során... Az új kabát gyönyörű és olyan jól áll a pasinak, hogy nem győzök szerelmesen bámulni rá, amin ő meg jókat vigyorog. 

Szombaton délután indultunk haza a lányok nélkül. Értük elsején megyünk majd. Ugyan hiányoznak, de nagyon értékeljük a szabadságot.  

Tegnap Istvánnak dolgoznia kellett, elmentem vele, sikerült a húgom kulcsát elhoznom, így kerestem egy vasárnapi postát, de szerencsére a szálloda melletti Mammutban volt, így gyorsan megoldottam a dolgot. Körbesétáltam, majd beültem a Libri kávézójába egy kongói csoki mellé és olvastam.
Kora délután végzett I., hazajöttünk, hogy az öltönyt lecserélje és elmentünk a Lurdyba a Valami Amerika2-re. Én az első hírek óta vártam a filmet, tőlem boldogabb tegnap kevés volt.  És hát a sokat várásban is keveset vártam, a film igazi csúcs! Nem véletlenül kedvencünk az első rész, ez is bekerül a listába. Vinyogva röhögtünk rajta.  Mindenkinek csak ajánlani tudom. Azoknak is, akik az elsőt nem látták volna. A barátaink sem, mégis élvezték nagyon, és a szilveszteri porgram keretében megnézzük majd azt is.

A mozi után átmentünk a barátainkhoz, beszélgetni, meg megtárgyalni a szilveszteri menüt. Ki mit készít. Súlyos kajakúra vár ránk. Így aztán jó későn kerültünk agyba, utáltam az órát reggel, de I-nek mennie kellett, nekem pedig sűrű napom lesz, el kell kezdeni valahol.

Másfél év után kozmetikába megyek, így ma is kevés tőlem boldogabb ember van a világon.